A három vezető, akik hétfő délután telefonon egyeztettek a kelet-ukrajnai helyzetről, azt szeretnék, hogy a szombat éjfélkor életbe lépett tűzszüneti megállapodás értelmében engedjék be a térségbe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelőcsoportjának tagjait.
Német és osztrák vezetők is reagáltak Benjámin Netanjahu hétvégi nyilatkozatára. A koppenhágai merénylet után az izraeli miniszterelnök felszólította az európai zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe.
A Századvég kutatási igazgatója a Financial Times-on magyarázta a magyar külpolitikát. Mint Orbán Balázs kifejtette, Magyarország jól vizsgázott lojalitásból, amikor ellenérzései dacára megszavazta az Oroszország elleni szankciókat. A szerző mindenkit megnyugtatott: Putyin látogatása teljes egészében Magyarország gázbiztonságáról szól, az idén lejáró, Magyarország számára előnytelen szerződést kell újratárgyalni az orosz elnökkel.
Angela Merkelről és Vlagyimir Putyinról is készítettek gúnyos papírfigurákat az idei düsseldorfi karneválon.
Merkel, Hollande és Putyin telefonon egyeztetett, és szerintük betartják a tűzszünetet, annak ellenére, hogy éjfél óta egy területen már 60 alkalommal lőttek a szakadárok az ukránokra. Debalceve város környékén egy falut is megpróbáltak bevenni.
A német konzervatívok szerint Merkel olyan jól kezelte az ukrán válságot, hogy megérdemelne egy Nobel-békedíjat.
Ésszerű és rendezett kapcsolatra van szükségünk Oroszországgal, Putyin "vitatott, de elismert szereplője" a politikai életnek, és így is kell hozzáállni, nem szabad hosszú távra szóló gázszerződést kötni, a legfontosabb pedig az ukrajnai béke – mondta a kormányfő a Kossuth rádiónak adott interjújában, ahol konkrétan nem megemlítve, de Simicska Lajosról is kérdezték. Orbán szerint azt kell elérni, hogy elterjedjen, hogy Magyarországon letartóztatják és kitoloncolják a bevándorlókat, és így nem lesz vonzó az ország a határsértők számára.
Angela Merkel szerint nem zárható ki, hogy újabb szankciókat hoznak Oroszország ellen, ha gondok lesznek a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás végrehajtásával. A német kancellár erről csütörtök este Brüsszelben nyilatkozott, miután véget ért az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos találkozója.
"A szavakat tetteknek kell követniük" – mondta Angela Merkel, Francois Hollande szerint pedig a jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke "óvatosan üdvözölte" a minszki megállapodást, miszerint vasárnap 00:00 órakor tűzszünet lép életbe a kelet-ukrajnai harctéren.
A minszki csúcstalálkozó résztvevői csütörtök reggel az orosz elnök kivételével visszatértek a tárgyalóterembe, Petro Porosenko ukrán államfő pedig újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy nem tud jó hírekkel szolgálni, és az orosz fél által támasztott feltételek egy része elfogadhatatlan, de van még remény a megállapodásra. A szakadárok is elutasították a feltételeket.
A minszki tárgyalásokon részt vevő felek alá fognak írni egy 12-13 pontból álló dokumentumot, miután véget ér hosszú megbeszélésük – jelentették csütörtök reggel hírügynökségek egy meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva.
Angela Merkel, Francois Hollande és Petro Porosenko után Vlagyimir Putyin is megérkezett az ukrán válságról szóló négyoldalú tanácskozásra a fehéroroszországi Minszkbe. A találkozóra utazott oroszbarát két szakadár vezető is, hogy ha tűzszüneti megállapodás születik, rögtön alá is tudják írni.
Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár elutazik szerdán az úgynevezett normandiai négyek aznap tervezett minszki találkozójára, hogy minden lehetséges esélyt meg tudjanak ragadni az ukrán válság diplomáciai megoldására – jelentette be a párizsi elnöki palota. Vlagyimir Putyin is ott lesz.
A normandiai négyek szerdai minszki csúcstalálkozóján a kérdés az, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában. Egy kelet-ukrajnai demilitarizált övezet létrehozásának és a nehézfegyverek kivonásának kérdése áll a középpontban.
Angela Merkel német kancellár Kanadában kijelentette, hogy az ukrán válságot katonai eszközökkel nem lehet megoldani, és reményét fejezte ki, hogy diplomáciai úton viszont sikerül rendezni a konfliktust.
Barack Obama és Angela Merkel Washingtonban leszögezte, hogy nem lehet átrajzolni az európai határokat.
Az amerikai elnök figyelmeztetést intézett Moszkvához, miután Angela Merkellel tárgyalt Washingtonban. Oroszországnak be kell tartani a minszki megállapodást, különben csak nőni fog az elszigeteltsége - közölte.
Orbán 2002 óta nem beszél vele érdemben; az oslói nagyköveti posztról lemondott, mert a Norvég Alap ügyében lényegében meg sem hallgatták, pedig úgy gondolja, ha valakivel nem szabad összeveszni, az Norvégia; a Washingtonnal folytatott vitában finoman szólva nem tartja diplomatikusnak a magyar kormány viselkedését; a Merkel-látogatásnak örül, a Putyin-vizitnél azonban figyelmeztet: nehogy túl drága legyen az olcsó gáz. Interjú Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel, az Orbán-kormány önként távozó nagykövetével.
Mozgalmas hét volt: Merkel kiosztott pár tockost Orbánnak, majdnem lett egy BMW-gyárunk, bankot venne a kormány az oroszoktól, és nagy barátságra készül az Erstével. És ez még nem minden: Simicska Lajos totális háborút hirdetett Orbánék ellen. A háború következményei megjósolhatatlanok, lehet, hogy holnap már egy másik Magyarországra ébred. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján is az ukrán válság volt a fő téma, a biztonságpolitika legrangosabb fórumán szombaton tartott előadások és beszélgetések alapján a Nyugat és Oroszország továbbra is egymást hibáztatja az egyre véresebb krízis miatt, és a békés rendezésre még mindig csak halvány remény mutatkozik.
